A Fiatal Családosok Klubja, a Magyar Női Unió és a Nők Magyarországért Klub közösen nagyszabású konferencián köszöntötte a nőket, édesanyákat, nagymamákat, dédimamákat. A rendezvény helyszíne, az Országház felsőházi terme a maga díszességével, már önmagában is ünnepi hangulatot keltett. A teljesség igénye nélkül megosztanék néhány gondolatot az elhangzottakból, amik megragadtak bennem, és úgy gondolom, érdemes továbbadni.
Köszöntő beszédet mondott Király Nóra, a FICSAK alapítója, Jakab István, az országgyűlés alelnöke, Novák Katalin, EMMI államtitkár, Hollik István, kormányszóvivő, Fűrész Tünde, a KINCS elnöke, Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő, Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Csép Andrea Éva, az RMDSZ alelnöke és Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke. Más-más módon, de mindannyian a női szerepekről, hivatásról, azokról az értékekről beszéltek, amelyeket a nők képviselnek ma és képviseltek régen. Kiemelten fontos szerepként megemlítve az anyaságot, mint legfontosabb és legcsodálatosabb lehetőséget a nő életében.
Számomra a legizgalmasabb rész a kerekasztal beszélgetés volt, melynek résztvevői: Ádám Veronika, orvos, biokémikus, a MTA tagja, Hegedűs Éva, közgazdász, Nagy Tímea, olimpiai bajnok és Novák Katalin, EMMI államtitkár voltak. A kötetlen beszélgetést Balog Zoltán, miniszterelnöki biztos moderálta, melynek résztvevői saját életútjuk szépségeiről és nehézségeiről meséltek, nőként, több gyermekes anyaként. Ádám Veronika a megfelelő társ szerepét, fontosságát emelte ki, ahogy ő fogalmazott “jól kell férjhez menni, és akkor határ a csillagos ég”. Ha egy nő mögött biztos támasz a férfi, aki besegít a családi élet teendőibe, a gyerekek nevelésébe, a nőben pedig igény van a szakmai élet építésére, akkor lehet előre lépegetni. Hegedűs Éva kiemelte, hogy élete legcsodálatosabb időszaka volt a gyerekeivel otthon töltött idő, és hangsúlyozta, hogy ugyanolyan értékes az a nő, aki otthon gyereket nevel, mint az, aki úgy érzi, hogy a szakmai élet felé is nyitnia kell. “Abban kell támogatni a a nőt, amiben értéket tud teremteni.”
Szó esett arról is, hogy a mai világunkban, amikor édesanya és édesapa helyett Szülő1 és Szülő2 megnevezést kell viselniük a nőknek és férfiaknak a “tolerancia” jegyében, amikor egy férfi elindulhat női futóversenyen, mert ő a verseny pillanatában éppen nőnek érzi magát, ezért nőként nevez és természetesen győz, senki nem meri felemelni a szavát, mert akkor ő lesz az intoleráns, aki nem tiszteli a másikat. Ezekben az abnormális időkben nagyon fontos hangsúlyozni és őrizni azokat az értékeket, amelyeket nagyanyáinktól tanultunk, tovább kell vinni a népmeséket, népdalokat, mert ezekben van a tudás, az a tudás, ami nem engedhet teret az efféle értelmetlenségeknek. Ádám Veronika idézte Karinthyt: “Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.” és József Attilát: “… de mi férfiak férfiak maradjunk/ és nők a nők – szabadok, kedvesek/ s mind ember, mert az egyre kevesebb…”
Király Nóra beszédében kiemelte, hogy ez az “értékőrzés nem heroikus tetteket követel, hanem a mindennapok átgondolt megélését, családi, nemzeti hagyományaink és ünnepeink ápolását, a magyar nyelv megőrzését, valamint a gyerekeink és önmagunk művelését.”
A közel 400 meghívott vendég ajándékul kapta a FICSAK Női lélek férfi szemmel című kiadványát, melyben 90 művész és közéleti szereplő nőnapi üzenetét tolmácsolja.
Nőnek lenni – számomra – kegyelem, amiben változatosság, felelősség, sokszínűség, és megannyi érték rejlik, mik közt egyik legszebb a szabadság, a szabad akarat, hisz mindenki maga dönti el, hogy hogyan éli meg a nőiességét, miket erősít, miket bontakoztat ki és mit ad tovább önmagából.
